A Win-Win Válási és Gazdasági Mediátorok Országos Egyesülete állásfoglalása a 2019. decemberben elfogadott „salátatörvénnyel” kapcsolatban. Állásfoglalásunkat az teszi indokolttá, hogy Egyesületünk tagjai között gyakorló mediátorok és coachok is vannak. Naponta tucatnyi megkeresést kapunk az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: „Használhatom a coach megnevezést?” „Folytathatom-e a coach tevékenységemet, ha nem egyetemen végeztem?” „Mostantól nem használhatom a mediátor kifejezést?”
Bár a mediáció és a coaching egymástól jól elkülöníthető, mégis sokan össze tudják egyeztetni e két tevékenységet praxisukban, mivel hasonló készségeket, képességeket igényel a két szakma. Aki jó mediátor, az valószínűleg jó coach is lesz és fordítva, ha elsajátítja a szakma fortélyait.
Tehát lássuk a kérdéseket!
A mediátor tevékenység és megnevezés használata
Mediáció esetén a 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről szabályozza a tevékenység végzésének jogosultságát.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján megtalálhatók az IM által elfogadott képzések listája, melyek mindegyike megfelelt a 63/2009. (XII. 17.) IRM rendeletben meghatározott szakmai követelményeknek. Az elfogadott képzések között felsőoktatási és felnőttképzési intézmények találhatók. A felsőoktatási intézmények (egyetem, főiskola) a képzés végén oklevelet, a felnőttképzési intézmények tanúsítványt adhatnak ki. Ez eddig is így volt, de most a salátatörvény elfogadása után büntethető lesz, ha pl. felnőttképzési intézmény ad ki oklevelet – hiszen arra csak felsőoktatási intézmény jogosult. Illetve, ha tanúsítványt állít ki, aki nem felnőttképzési intézmény.
A Btk. a 343. §-t követően a következő alcímmel és 343/A. §-sal egészül ki:
,,Oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység
343/A. §
(1) Aki
a) felsőoktatásban megszerezhető szakképzettséget igazoló oklevéllel vagy iskolarendszeren kívüli képzésben, illetve iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, vagy
b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető
ba) szakképzettséget igazoló oklevelet,
bb) tudományos fokozatot,
be) címet vagy
bd) rövidítést
jogosulatlanul adományoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Tehát a fenti törvénymódosítás álláspontunk szerint egyaránt védi az okleveleket („felsőoktatásban megszerezhető szakképzettséget igazoló oklevél”) és a tanúsítványokat („iskolarendszeren kívüli képzés”) is.
Egy rövid fogalomtisztázás, mert az alábbi fogalmak nem egymás szinonimái, hanem más-más jelentésűek:
- felsőoktatás: kizárólag felsőoktatási intézményben zajló oktatás (egyetem, főiskola)
- felnőttképzés: iskolarendszeren kívüli képzés
- felnőttoktatás: iskolarendszerű oktatás (pl. OKJ-s képzések)
A törvény módosítása értelmezésünk szerint tehát arra vonatkozik, hogy jogosultság híján ne lehessen olyan papírt kiadni, amely megnevezésében vagy tartalmában összetéveszthető a felsőoktatási oklevéllel vagy a felnőttképzési tanúsítvánnyal.
A mediátorok tevékenysége szempontjából tehát az alapján nincs különbség, hogy mediátor végzettségüket oklevél vagy tanúsítvány igazolja, természetesen, ha arra jogosult intézmény állította ki.
A coach megnevezés használata
A coachokra vonatkozóan – a mediátorokkal ellentétben – jelenleg nincs törvényi szabályozás. Nincs olyan törvény, rendelet, amely kimondaná, hogy a coach valamilyen igazolás, tanúsítvány vagy oklevél birtokában végezheti tevékenységét. Sem szakképesítéshez, sem gyakorlathoz nem kötött a tevékenység.
Coach képzés jelenleg felsőoktatásban és felnőttképzésben is zajlik. A képzés kimenete hasonlóan a mediátor képzésekhez, felsőoktatásban oklevéllel, felnőttképzésben tanúsítvánnyal zárul. Felnőttképzésben 2020. július 1-től bejelentés vagy engedély alapján lehet csak indítani. (lsd. Felnőttképzési törvény módosítása.)
Ami riadalmat okozott a szakmában az a salátatörvény alábbi szakasza:
„(1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 183/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Aki mások előtt
a) – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott cím kivételével – őt meg nem illető címet használ,
b) kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel,
c) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon jogosulatlanul használ,
d) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon használ, szabálysértést követ el.”
Mit is jelent „a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettség”?
A nemzeti felsőoktatási törvény értelmező rendelkezésében az alábbi meghatározás szerepel:
„szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a szakirányú továbbképzésben, illetve a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány vagy specializáció tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése”
A mi értelmezésünkben itt is az oklevél kiállításának jogosultságáról van szó, illetve ezzel kapcsolatban fontos kérdés a tevékenység jogosulatlan végzése is a törvényben meghatározottak szerint.
A fenti rendelkezés szerint „(…) szakképzettséget (…) szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon jogosulatlanul használ” szakaszból a jogosulatlan használat azt jelenti, hogy egy felsőoktatási végzettséghez kötött szakmát valaki a tevékenységre feljogosító szakképzettség nélkül végez. Orvosi, mérnöki tevékenységet például csak felsőfokú oklevél birtokában lehet végezni, azonban ahogy fent kifejtettük, a coach tevékenysége nem ilyen.
Különösen fontos kiemelni a fenti passzusból a „szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon” részt is. Ha egy egyetemi oklevéllel nem rendelkező coach kiírja a honlapjára, az irodába vagy ügyfele tájékoztatására elmondja, hogy egyetemi oklevéllel rendelkező coach, az valóban kimeríti a szabálysértés fogalmát. Ha azonban az ügyfelet a tényeknek megfelelően tájékoztatjuk, nem tudunk szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon eljárni.
Állásfoglalásunk szerint az eddig megszerzett coach tanúsítványok és oklevelek továbbra is használhatók, a „coach” megnevezés használata pedig nem ütközik a jelenlegi szabályozásba, a coachok jogszerűen végezhetik tevékenységüket akár coach oklevéllel rendelkeznek (felsőoktatási intézmény képzése után) akár coach tanúsítvánnyal rendelkeznek (felnőttképzési intézmény képzése után).